HTML

Hajrá ZTE!

Mit és hogyan csinálnak jól vagy rosszul ezek a jó zalai testvéreink - vagy azok, akiket egy-egy szezonra azokká fogadtunk. Szárnyaljunk és vívódjunk velük. Jóban és rosszban. Mert kék-fehér a szívünk!

Friss topikok

  • asvééd: Mint Ferencváros szurkoló csak azt tudom mondani hogy Hajrá Zete, mindent bele mert bent kell mara... (2021.04.03. 17:43) Mindenhol ott vagyunk
  • Szálinger Balázs: Szervusz, ha nekem szól a kérdés, akkor: hogyne, igyekeztem, amikor csak tudtam. A blogot viszont... (2014.07.14. 10:28) Újra itt van?!
  • bubumann: Egy pillanatig sem bánom, hogy elmegy. Főleg, miután elolvastam ezt. Ajánlom figyelmetekbe Andris... (2011.09.04. 00:55) Még mindig jó nézni, Bandi!
  • Szálinger Balázs: @chris_ztefc: Kedves Chris, köszönöm, szerintem erről többen nem tudtak. De az, hogy ennyi-annyiba... (2011.04.23. 21:57) Srácok, van valami, amiről nem tudunk?
  • sala: Hát ez sajnos piszkosul nem sikerült. (2011.04.19. 21:50) Ma elmegyünk Kecskemétre

Nem egy próbázó kapus járt Zalaegerszegen az elmúlt időben. Ennek egyik oka az lehet, hogy a Vlaszák Géza mögé szorult Pogacsics Krisztián eligazolt a román másodosztályból feljutásra esélyes FC Bihorba. Nagyváradon beszélgettem vele – az átigazolás utáni első hosszabb interjú.

 
Hogy érzed magad Váradon? Mióta vagy a városban?
A csapattal már két és fél hete együtt készülök az edzőtáborban, Váradra másfél hete szombaton érkeztem meg, amikor játszottunk a Ferencváros ellen.
 
És mi volt a Fradi-meccsen?
Sajnos kikaptunk 3-1-re, de annak örültem, hogy megint a kezdő tizenegyben kaptam helyet, és a félidei eredmény 1-1 volt.
 

Addig védtél te?
Igen, a második félidőben már egy újabb csapat állt ki, és ott a Ferencváros gyorsan rúgott nekünk két gólt.
 
Józsi Györgyel találkoztál?
Igen, ő végül is afféle családi barátnak tekinthető, mert a testvérem évfolyamtársa volt a Csány-ban, és kiskorunkban sokat összejártunk kosarazgatni a Vizsla-parkban. Beszéltem még a ZTE volt edzőjével, Nagy Tamással, aki most Prukner segítője, Prukner mesterrel is beszélgettem, és mindannyian sok sikert kívántak.
 
Két-három hét van a szezonkezdetig, addig ki kell derülnie, hogy ki kezd az első meccsen... Szerinted hogy áll a dolog?
Szerencsére élvezem a bizalmat a kapusedzőm részéről.
 
Mi a mezszámod?
Hát... végre 1-es. Egyelőre élvezem a bizalmat, talán a vezetőedző részéről is. Úgy érzem, nem is vallottam szégyent a felkészülési meccsek során, mert amikor megkaptam a lehetőséget, többnyire élni is tudtam vele, azt hiszem, jól ment a védés.
 
Lesz a közeljövőben egy fontos felkészülési meccsetek. De lehet, hogy jövőre ez a meccs már nem felkészülési lesz.
Igen, elég komoly mérkőzésre kerül sor február 19-én, az aktuális román bajnokkal, a két éve BL-résztvevő CFR Cluj-zsal fogunk játszani Kolozsváron. A felkészülés során bármilyen eredmény előfordulhat, mi is azon leszünk, hogy minél jobban fel tudjunk készülni az első mérkőzésre, és ha ebben segít az, ha esetleg megverjük a CFR-t vagy egy jó edzőmérkőzést tudunk velük játszani, az nyilván nem árt.
 
Most a negyedik helyen vagytok, de nagyon sűrű a mezőny, és a csoportotokból kettő jut fel az élvonalba. Abszolút nem utópia, hogy szeptemberben tétmeccsen is védhess egy aktuális és egy-egy közelmúltbeli BL-résztvevő, a CFR, a Steaua vagy az Urziceni ellen. Hiszen a román bajnok eleve BL-főtáblás. Erre nyilván gondoltál.
Azt mondták, már a leigazolásom mögött is a klubnak ez a szándéka húzódott meg. Képesnek tartom arra ezt a gárdát, hogy feljusson az első osztályba. Sok tehetséges focista játszik Váradon.
 
Úgy tudom, egyfajta csikócsapatnak tartanak titeket.
Igen, több korosztályos válogatottunk van. Az egyik U19-es román válogatott csapattársamat most éppen 400 ezer euróért sem engedik el a Steauához.
 
Úgy tudom, az FC Bihor tulajdonosa, Vízer László Máriusz nagyon élénk olaszországi kapcsolatokkal rendelkezik. Innen sok fiatal mehet olasz próbajátékra. Tehát akár dobbantónak is jó ez a klub.
Igen, többen voltak a közelmúltban a Juventusnál, a Napolinál például. De most nem erre kell figyelnem, hanem a feljutásra. Az egész gárda úgy áll hozzá a dologhoz, hogy fel kell jutnunk tavasszal.
 
Mennyire más az itteni másodosztály?
Ahogy tájékozódtam… van különbség a felfogásban. Magyarországon a másodosztály azért van, hogy az úgymond az élvonalba nem eljutott játékosok valahol játsszanak, itt meg, ahogy hallom, ez teljesen más. Két csoportban játszik a másodosztály, és csoportonként hat-hét csapat elég komoly pénzeket áldoz arra, hogy feljusson. Nem ritka, hogy a másodosztályba válogatott labdarúgót igazolnak a feljutás érdekében, gyakoriak a minőségi, célirányosan vásárolt idegenlégiósok is.
 
Akkor nehéz lesz, nem?
Dehogynem lesz nehéz. Mindenki elvárja tőlünk a feljutást, és szeretnénk is megfelelni az elvárásoknak.
 
Vannak nyelvi problémák a csapaton belül?
Sokan vannak olyanok a keretben, akik tősgyökeres váradiak, ők alapszinten többnyire beszélnek is magyarul, de úgy látom, a többiekkel is meg fogom értetni magam a kapuban. Az alapszavakat, mint a bal, jobb, vigyázz, már most tudom. Ez a szakmám, ebből élek, nekem is feladatom, hogy tanuljak.
 
A városban hogy érzed magad? Gondolom, még nem volt nagyon időd, hogy sétálgass.
Egy zalai barátom segített az elején navigálni a városon belül. Nyáron egyedül is voltam itt, a főutca és a belvárosnak az a kicsi része, ahol voltam, gyönyörű, de mondták, hogy hihetetlen tartalékai és lehetőségei vannak ennek a városnak, biztos jól fogom érezni magam. Most még nem láttam sokat belőle, de azon leszek, hogy megismerjem a várost, szerintem ez kötelességem is, ha egyszer itt élek. Vannak új barátaim is, egy Rencsik Imre nevű katolikus pap, aki a városban üzemeltet egy kultúrközpontot, többször felajánlotta a segítségét. Nem vagyok egyedül.
 
Milyen érzés idegenlégiósként jönni egy olyan helyre, ami a magyar kultúra egyik fővárosa volt valamikor?
Az emlékműveken, szobrokon nagyon látszik, hogy Nagyvárad óriási magyar múlttal rendelkezik, az emberek jó része is beszél magyarul (Nagyvárad lakosságának mintegy negyede magyar – ennél viszont többen ismerik a nyelvet). Most is az Ady-múzeum alatti kávéházban ülünk, ami valamikor Ady törzshelye volt.
 
Ne haragudj, jöjjön prózaibb kérdés. A Zalaegerszeg honlapján olyasmi áll, hogy nem fogadtad el a klub szerződéshosszabbítási ajánlatát. Mi ezzel a helyzet? Csak mert a szurkolók forrása egyedül a klub lehet, ha te nem reagálsz erre. Olvastam olyan hozzászólást, hogy zalai nevelésűként elmentél, és ez nem szép dolog.
Az ember a saját hazájában sosem lehet próféta, nekem is azért kellett most elszakadnom a nevelőegyesületemtől, mert…
 
Vlaszák elég jól védett ősszel.
Igen, Gézának nagyon jó szezonja volt, nagy részt neki is köszönheti a csapat az őszi második helyet, nehéz lett volna bekerülni a kapuba. Akármilyen furcsán hangzik: nem is bánom ezt, mert ez is egy jel volt arra, hogy váltanom kellene. Ha nagyobb álmokat akarok szövögetni, akkor legkésőbb huszonöt éves korban el kell kezdenem folyamatosan védeni.
 
Lényegében a harmadik kapus voltál a Zalaegerszegnél.
Sipos Gáborral felváltva védtünk az NBIII-ban és ültünk Géza mögött a padon.
 
De térjünk vissza egy cseppet a kérdésre: mi volt az a bizonyos ajánlat, amire nemet mondtál?
Az a helyzet, hogy nem volt ajánlat. Eddig nem jutottunk el.
 
Mondom, abból, amit mondanak, úgy tűnik, hogy eljutottatok, viszont nem fogadtad el az ajánlatot. Kínos a téma, hagyjuk?
Nem. Szerződéshosszabbítási ajánlatig nem jutottunk el, mivel nem tárgyalt velem senki ezzel kapcsolatban. Engem Váradról január elején kerestek, hogy a nyári próbajáték után még mindig érdeklődnek irántam. A célkitűzések szimpatikusak voltak, és bevallom, hogy az anyagiak is. A vezetők is korrektek voltak velem. Elfogadtam az ajánlatukat, és bizony addig még senki sem beszélt velem hazulról, hogy hosszabbítsak szerződést, holott a gárda minden tagjával leültek.
 
Jól értem? A csapat minden egyes tagjával leültek legalábbis beszélgetni a hosszabbításról, csak veled nem?
Így van. Valójában nyáron volt az első, amikor gondolkodni kezdtem, hogy váltanom kéne. Az átigazolási szezon közepén ők tudatták velem, hogy ha úgy gondolom, elmehetek valahova kölcsönbe. Ez nekem elég egyértelmű jelzés volt. Petneházi Márknak mondták ezt és nekem. Márk el is ment Orosházára a nevelőegyesületéhez. Akkor volt egy angol Championship 1-es ajánlatom, voltam is kint Angliában három-négy napot. A kapusedzőjük azt mondta, hogy az elsőszámú kapusuk most nyáron fog elmenni, térjünk vissza egy év múlva a dologra. Most ez már múlt idő, Várad miatt.
 
Erről az angol körről nem írt a sajtó.
Erről senki sem tudott, csak a családom. Anglia után pedig jöttem Váradra próbajátékra. Aztán ehhez képest nem engedtek el ingyen kölcsönbe, valószínűleg ezért is kellett maradnom. De ezt nem tudhatom. Mindenesetre nem éreztem azt, hogy meg voltam becsülve. Nem a pénzről beszélek és… hát más hozzáállással a padon is szívesen ültem volna. Remélem, nem nagyképűség, de annyira tisztában vagyok a képességeimmel, hogy nem a magyar NBIII-ban van a helyem.
 
Ha nem haragszol: arról illik hallgatni, hogy az ember mit gondol a képességeiről. De az mindenképpen tény, hogy az utóbbi időben nem is volt rá esélyed, hogy bebizonyítsd, mik ezek a képességek. Most viszont ki fog derülni minden.
Alig várom.
 
És látunk még Egerszegen téged 1-es mezben?
Nagyon szeretnék egyszer még otthon védeni, de úgy látszik, ahhoz, hogy komolyan vegyenek otthon, még sok munka vár rám idegenben. 
 

Címkék: interjú átigazolás pogacsics csak itt exeink

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://zete.blog.hu/api/trackback/id/tr752661699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása